A szombati kiránduláson érdekes új benyomásokat szereztem az orosz gazdaságról is. Az elektricska elővárosi közlekedésre használt elektromos vonatot jelent, nagyjából az otthoni HÉV és kispiros között van, körülbelül 150 km-es körzetben lehet vele utazni. Valójában viszont egy gördülő piac, vagy ahogy Zsófi fogalmazott: "Akár a TV Shop, ülök a tévé előtt, zabálom a banánt, és közben mondják, hogy mit vegyek meg." Ahogy elindul a vonat, egymást érik az árusok és egész másfél óra alatt végig nyomatták a szöveget, volt, hogy mikrofonba is. Idősek, fiatalok, férfiak, nők, mindenféle emberek árulnak itt mindent: újságot, pirogot, sört, törlőkendőt, tojásfestéket meg még mást is, ami csak a 100 forintos boltokban fellelhető. Egy vicces kedvű fiatalember lazán felmutatta az igazolványát: "Паспорт, сто рублей" (Személyi, 100 rubel). De voltak kéregetők, meg "utcazenészek" is. A csúcs az volt, amikor beállított egy arc kis ketyerét kattogtatva: elektrosokkolót vegyenek! Innentől nem voltam már biztos benne, hogy a személyi igazolvány csak vicc volt...
Oroszországban mindenhol árulnak mindent, egymást érik a kioszkok, de két kioszk között is mindig ül egy néni a saját kis zöldségeivel, a lakótelepen a Ladák hátuljában is sokszor minibolt lapul. Hogy ez itt mind legális lenne, azt kötve hiszem, viszont az biztos, hogy nem igazán szólnak érte. Hát így pörög az orosz gazdaság, mindig mindenütt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.